Mulasztási per a honosításnál: Mikortól lehetséges?

Mikortól lehetséges mulasztási per a honosításnál?

A mulasztási per rendszerint legkorábban a honosítási kérelme után három hónappal lehetséges, ha a hatóság elegendő ok nélkül még nem döntött (a Közigazgatási Bíráskodási Rendtartás § 75-e, VwGO). A három hónap csak egy minimumhatáridő. Hogy a várakozási idő az Ön esetében túl hosszú-e, azt a végén a Közigazgatási Bíróság dönti el.

A mulasztási per a Közigazgatási Bíróság előtti per, amellyel egy olyan hatósággal szemben védekezik, amely nem dönt a kérelméről (§ 75 VwGO). Határozat nélkül is megengedett, tehát a hatóság írásbeli döntése nélkül. A perrel azt kéri, hogy a bíróság kötelezze a hatóságot az Ön honosítására, vagy legalább a kérelméről való döntésre.

Röviden, a mulasztási per akkor lehetséges, ha

• az illetékes honosítási hatóságnál kérelmet nyújtott be,
• a kérelem beérkezése óta legalább három hónap eltelt, és
• a hatóság elegendő ok nélkül még nem döntött.

Három hónapnál korábban tehát csak akkor lehetséges per, ha azt az ügy különös körülményei megkövetelik. Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Felső Közigazgatási Bíróság (OVG NRW) szerint a § 75 VwGO a honosításoknál is korlátlanul érvényes. Azok a javaslatok, hogy a honosítások határidejét hat vagy tizenkét hónapra hosszabbítsák, nem lettek törvény (állapot: 2026. október 2.).

Így számolja ki a határidőt

A határidő a kérelmének a hatósághoz való beérkezésével kezdődik. Ez a nap nem számít bele (§ 187 Abs. 1 BGB). A határidő három hónappal később, az ugyanazon számú napon ér véget. Ha ez a nap a harmadik hónapban nincs, akkor e hónap utolsó napján ér véget (§ 188 Abs. 2 és 3 BGB). Perelni legkorábban az azt követő napon lehet.

Mi számít kérelemnek, és mikortól fut a határidő?

A határidő a honosítási kérelmének az illetékes hatósághoz való beérkezésétől fut. Az OVG NRW szerint a kérelem elvben semmilyen formához nincs kötve. De világosan mutatnia kell, hogy feltétel nélkül honosítást kér (2025. szeptember 25-i határozat, ügyszám 19 E 359/25).

A határozat szerint még egy szóbeli vagy egy alaki kötöttség nélküli írásbeli kérelem is elegendő. Az eldöntött esetben az írásbeli kérelem 2024 februárjában érkezett be. A személyes megjelenés időpontja csak 2024 novemberében volt. A bíróság így döntött: A határidő az írásbeli kérelem beérkezésétől futott, nem csak az időponttól. A határozat szerint nincs általános törvényi kötelezettség az aláíráshoz való személyes megjelenésre.

Az Ön számára ez azt jelenti:

• A kérelmet írásban vagy online nyújtsa be, lehetőleg a hatósága űrlapjával. Őrizzen meg egy igazolást a beérkezésről, például a beérkezési visszaigazolást, az ügyszámot, egy feladási bizonylatot vagy az online kérelme visszaigazolását.
• A hatóság által utólag kért iratokat hiánytalanul nyújtsa be. Különben a hatóságnak elegendő oka lehet arra, hogy még ne döntsön.
• Ha eddig csak időpontot kért, az azon múlik, hogy közölte-e már a hatósággal világosan és feltétel nélkül, hogy honosítást kér.

A hatósága csak időponttal fogad kérelmeket, és Ön már régóta vár? Akkor az egyedi eseten múlik. Lépjen kapcsolatba velünk, és tartsa készenlétben a hatósággal folytatott levelezését.

Mikor tarthat a hatóság három hónapnál tovább?

A hatóság tarthat tovább, ha az egyedi esetben van elegendő ok, például mert hiányoznak iratok, amelyeket Öntől kért. A tartós túlterheltség vagy létszámhiány az OVG NRW szerint elvben nem elegendő. A késedelem okait a hatóságnak magának kell kifejtenie.

Hogy egy ok „elegendő”-e, azt az OVG NRW szerint objektíven ítélik meg. Az oknak összhangban kell lennie a jogrenddel.

Mennyi a túl hosszú?

Nincs rögzített felső időkorlát. Az OVG NRW szerint az egyedi eset körülményein múlik. Az eldöntött esetben az eljárás már több mint 18 hónapja tartott, anélkül hogy a hatóság az egyedi esetben különös okokat fejtett volna ki. A hivatkozása sem segített, hogy az útlevél valódiságát még vizsgálják: a rendőrség hónapok után azzal az értesítéssel küldte vissza az útlevelet, hogy már nem illetékes. Más hatóságok késedelmét a honosítási hatóságnak be kell tudnia magának. A másfél évnél hosszabb időtartamot a bíróság már nem tartotta elvárhatónak.

Az alsó fok, az arnsbergi Közigazgatási Bíróság ezzel szemben a hatóság túlterheltségét még elegendő oknak tekintette, és felfüggesztette az eljárást. A bíróságok tehát az ilyen kérdéseket eltérően ítélhetik meg.

Minél teljesebb a kérelme, annál kevésbé hivatkozhat a hatóság hiányzó iratokra. Hogy mi tartozik ehhez, azt a honosítási iratok ellenőrzőlistánk mutatja. Hogy a honosítási hatóságok jelenleg ténylegesen mennyi ideig tartanak, a Meddig tart a honosítás? útmutatóban olvassa.

Mulasztási per benyújtása: Hogyan jár el?

Először ellenőrizze a beérkezés dátumát és az iratokat, majd írásban kérdezzen rá az állásra, és szabjon határidőt. Ha a hatóság továbbra sem dönt, az illetékes Közigazgatási Bíróságon perelhet. A per előtti emlékeztetőt a § 75 VwGO nem írja elő, de segít tisztázni a nyitott kérdéseket és dokumentálni a menetet.

1. Rendezze az iratokat. Készítse elő a beérkezési visszaigazolást, az ügyszámot, a kérelme egy másolatát és a hatóság összes levelét.
2. Ellenőrizze a határidőt. Hogy a három hónap letelt-e, azt az e lapon lévő határidő-számláló mutatja meg Önnek.
3. Kérdezzen rá az állásra. Küldjön a hatóságnak egy állásfeltáró kérdést, azaz egy írásbeli kérdést arról, hogy meddig jutott a kérelme. Adja meg az ügyszámot és a kérelem dátumát, kérdezze meg, hiányzik-e valami, és szabjon határidőt, például két hetet.
4. Határozza meg az illetékes bíróságot. Rendszerint az a Közigazgatási Bíróság illetékes, amelynek körzetében a honosítási hatósága van. Ha a hatóság több bírósági körzetért felelős, az a lakóhelyén múlik (§ 52 Nr. 3 VwGO).
5. Nyújtsa be a keresetet. A keresetet írásban nyújtsa be a Közigazgatási Bíróságon, németül és az aláírásával, például postán. Egy egyszerű e-mail nem elég (§ 55a VwGO). A keresetet szóban is előadhatja a Közigazgatási Bíróságon. A hivatal ekkor jegyzőkönyvbe veszi (§ 81 Abs. 1 VwGO).
6. Fizesse meg a bírósági illetéket. A bírósági illeték már a kereset benyújtásával esedékessé válik (§ 6 Abs. 1 Nr. 5 GKG).

Mintatagolás: Mi tartozik a keresetbe?

A VwGO nem ír elő űrlapot. De meghatározza, hogy egy keresetnek mit kell vagy mit kellene tartalmaznia (§ 82 Abs. 1 VwGO). Ezt a tagolást mintaként használhatja:

• Az Ön neve és címe. Ön a felperes.
• Ki ellen perel (alperes): rendszerint az a város, járás vagy tartomány, amelyhez a honosítási hatóság tartozik. Elég a hatóságot megnevezni (§ 78 Abs. 1 Nr. 1 VwGO).
• Miről van szó: a honosítási kérelme dátummal és ügyszámmal.
• Egy kérelem, például: az alperes kötelezése az Ön honosítására.
• Az indokolás: mikor nyújtotta be a kérelmet, mi történt azóta, miért nincs Ön szerint elegendő ok a késedelemre, és hogy teljesíti a honosítás feltételeit.
• A kérelem, a beérkezési visszaigazolás és a levelezés másolatai, valamint másolatok a többi résztvevő számára (§ 81 Abs. 2 VwGO).
• Dátum és az Ön aláírása.

A tagolás nem pótolja annak vizsgálatát, hogy a határidő letelt-e, és hogy a hatóságnak van-e elegendő oka.

Mi történik a per után?

A bíróság elküldi a keresetet a hatóságnak, és felszólítja, hogy írásban nyilatkozzon (§ 85 VwGO). Ha a hatóságnak elegendő oka van, a bíróság felfüggeszti az eljárást, azaz megszakítja, és határidőt ad neki (§ 75 Satz 3 VwGO). Ha a hatóság e határidőn belül honosítja Önt, a jogvitát befejezettnek nyilvánítják (§ 75 Satz 4 VwGO).

Ezt követően mindenekelőtt ezek a menetek lehetségesek:

• A hatóság honosítja Önt. Akkor a célját elérte. Rendszerint a résztvevők befejezettnek nyilvánítják a jogvitát, és a bíróság csak a költségekről dönt (§ 161 VwGO).
• A hatóság elutasítja a kérelmét. Akkor magáról az elutasításról van szó. Vizsgáltassa meg mielőbb, hogyan járjon el tovább.
• A bíróság felfüggeszti az eljárást. A határidőt a bíróság meghosszabbíthatja (§ 75 Satz 3 VwGO). A felfüggesztés ellen az OVG NRW szerint panasszal fordulhat a Felső Közigazgatási Bírósághoz, mégpedig a közléstől számított két héten belül (§ 147 Abs. 1 VwGO). Ehhez ügyvédre vagy más képviseletre jogosult személyre van szüksége (§ 67 Abs. 4 VwGO).
• A bíróság ítélettel dönt. Ha minden tisztázott, és Önnek igénye van, kötelezi a hatóságot az Ön honosítására. Ha az eset még nem döntésre kész, kötelezi a hatóságot, hogy a bíróság jogi álláspontjának figyelembevételével döntsön a kérelméről (§ 113 Abs. 5 VwGO). Igény nélkül a bíróság elutasíthatja a keresetet.

Amit a per nem tud elérni

A per semmit sem változtat a honosítás feltételein, például a tartózkodás időtartamán, a német nyelvtudáson vagy a biztosított megélhetésen. Ha egy feltétel hiányzik, a végén elutasítás is állhat. Hogy a hatóság egy per után milyen gyorsan dönt, nem jósolható meg. Ezért az ingyenes honosítási ellenőrzésben először azt vizsgáljuk meg, hogy teljesíti-e a honosítás feltételeit.

Mennyibe kerül egy mulasztási per, és ki fizet?

A mulasztási per bírósági illetéke egy személyre 849 €, ha a bíróság a honosításokra ajánlott 10.000 € pertárgyértéket veszi alapul. Ügyvéddel a törvényes díjak szerint a menettől függően 1.032,44 € vagy 1.963,50 € jön hozzá. Ha a hatóság csak a per után dönt, ő viseli a költségeket, ha már korábban számíthatott egy döntésre (§ 161 Abs. 3 VwGO).

A pertárgyérték az ügy pénzbeli értéke. Ehhez igazodnak a díjak. A közigazgatási bíráskodás 2025-ös pertárgyérték-katalógusa a honosításokra személyenként a felfogóérték kétszeresét ajánlja (Nr. 42.1). A felfogóérték a törvényes alapérték, 5.000 € (§ 52 Abs. 2 GKG), a pertárgyérték tehát 10.000 €. Ez csak ajánlás. Az értéket a bíróság állapítja meg.

Az összegek a 2025. június 1. óta érvényes díjtáblákon alapulnak (BGBl. 2025 I Nr. 109). A régebbi, alacsonyabb összegű számítási példák elavultak. Ha több családtag együtt perel, a pertárgyértékeket elvben összeadják (pertárgyérték-katalógus Nr. 1.1.3), és a költségek nőnek. Ha csak a kérelméről való döntést kéri (határozathozatal), és nem magát a honosítást, a pertárgyérték alacsonyabb lehet, de legalább a fele (Nr. 1.4). A menettől függően további törvényes díjak vagy kiadások jöhetnek hozzá.

Ki viseli a végén a költségeket?

• A hatóság a pere után dönt, és az eljárás ítélet nélkül ér véget: Ha már a per előtt számíthatott egy döntésre, a költségeket a hatóság viseli (§ 161 Abs. 3 VwGO).
• A bíróság ítélettel dönt: Aki veszít, elvben viseli a költségeket (§ 154 Abs. 1 VwGO). Ha nyer, az ellenfélnek az ügyvédje törvényes díjait is meg kell térítenie Önnek (§ 162 Abs. 2 VwGO).

A bírósági illetéket először saját maga fizeti. Ha nyer, az összeget visszakövetelheti az ellenféltől (a Düsseldorf Közigazgatási Bíróság tájékoztatása). Ha a költségeket nem tudja előteremteni, költségmentességet kérhet, azaz állami segítséget a perköltségekhez (§ 166 VwGO). Feltétel többek között, hogy a keresetnek elegendő sikeresélye legyen, és ne tűnjön rosszhiszeműnek (§ 114 ZPO). Minden további költséget, a hatóság díjától a honosítási tesztig, a honosítás költségei útmutatóban talál.

Benyújthat mulasztási pert ügyvéd nélkül?

Igen. A Közigazgatási Bíróság előtt a jogvitát saját maga viheti (§ 67 Abs. 1 VwGO), és a keresetet írásban benyújthatja vagy a bíróságon jegyzőkönyvbe mondhatja. Ügyvédre vagy más képviseletre jogosult személyre csak a Felső Közigazgatási Bíróság előtt van szüksége, mégpedig már ahhoz a kérelemhez vagy panaszhoz, amellyel az ügyet oda viszi (§ 67 Abs. 4 VwGO).

A Düsseldorf Közigazgatási Bíróságon az illetékes szerv neve Rechtsantragstelle (jogi beadványok felvételi irodája). A bíróság adatai szerint ott segítenek a megfogalmazásban, és ügyelnek a formára és a határidőkre, de jogi tanácsot nem adnak. A bíróság nyelve a német (§ 55 VwGO, § 184 GVG), és a Rechtsantragstelle-nek nincsenek tolmácsai. Aki nem beszél németül, hozzon magával egy bizalmi személyt a fordításhoz.

Az ügyvéd tehát nem kötelező. Hasznos lehet, ha nem világos, van-e a hatóságnak elegendő oka, ha iratokat kér utólag, vagy ha egy feltételben bizonytalan, például a megélhetésnél vagy egy korábbi büntetésnél.

Ha a honosítási eljárását kísérjük, szemmel tartjuk a feldolgozási határidőket, emlékeztetjük a hatóságot, és mulasztás esetén megvizsgáljuk a mulasztási per útját. Szeretné megbeszélni az ügyét? Így ér el minket.

A honosítást elutasították: Mit tehet?

A honosítási kérelme elutasítása ellen eljárhat, rendszerint egy hónapon belül, miután a határozatot Önnel közölték. Hogy először kifogást nyújt be a hatóságnál, vagy közvetlenül perel, az mindenekelőtt a tartománytól függ. Ez a határozat végén lévő jogorvoslati tájékoztatásban áll (§§ 68 és 70 VwGO, § 74 VwGO).

A jogorvoslati tájékoztatás a határozatnak az a része, amely elmagyarázza, hogyan és meddig védekezhet. Ha hiányzik vagy hibás, rendszerint egyéves határidő érvényes (§ 58 Abs. 2 VwGO). De erre ne hagyatkozzon.

Jegyezze fel, mikor kapta meg a határozatot, és őrizze meg a borítékot. A határozatot korán vizsgáltassa meg, hogy elég idő maradjon az indokolásra. A határozattal közvetlenül kapcsolatba léphet velünk.

Gyakori kérdések

Rechtsanwalt Nihat Kaygalak, LL.M.

A Mein Deutscher Pass tartalmaiért felelős. 2007 óta bejegyzett ügyvéd, a Düsseldorfi Ügyvédi Kamara (Rechtsanwaltskammer Düsseldorf) tagja, iroda Neussban. A bejegyzést ellenőrizheti az Országos Hivatalos Ügyvédi Jegyzékben.

A Mein Deutscher Pass a Kaygalak Ügyvédi Iroda szolgáltatása, és nem hatóság. Kapcsolatfelvétel · Impresszum